A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO – Small Intestinal Bacterial Overgrowth) olyan állapot, amelyben a vékonybélben normálisan jelenlévő baktériumok száma jelentősen megnövekszik. Ez az állapot emésztési és felszívódási zavarokat okoz, amelyek komolyan befolyásolhatják az életminőséget. A SIBO kialakulásához számos tényező járulhat hozzá, amelyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

1. Csökkent gyomorsav termelés

A gyomorsav fontos védelmi vonal a baktériumok ellen, mivel elpusztítja azokat, mielőtt elérnék a vékonybelet. Ha a gyomorsav termelése csökken, a baktériumok könnyebben elszaporodhatnak a vékonybélben.

Csökkent gyomorsav termelés okai:

• Időskor: Az életkor előrehaladtával természetesen csökken a gyomorsav termelés.
• H. pylori fertőzés: A Helicobacter pylori baktérium gyomorhurutot okozhat, amely csökkentheti a gyomorsav termelést.
• Gyógyszerek:
  • Protonpumpa-gátlók (PPI-k): Gyakran alkalmazzák gyomorégés és reflux kezelésére, de hosszú távú használatuk gyomorsavhiányhoz vezethet.
  • H2 receptor blokkolók: Ezek a szerek is csökkentik a savtermelést, bár kevésbé erőteljesen, mint a PPI-k.
• Tápanyaghiányok: A cink és a B12-vitamin hiánya befolyásolhatja a gyomorsav termelését.
• Életmódbeli tényezők:
  • Magas szénhidráttartalmú étrend: Elősegítheti a bakteriális túlszaporodást.
  • Alkohol és dohányzás: Mindkettő károsíthatja a gyomornyálkahártyát és csökkentheti a savtermelést.
• Krónikus stressz: Hosszú távon magas kortizolszintet eredményezhet, ami csökkentheti a gyomorsav termelését.

2. Bélmotilitás zavarai

A vékonybél perisztaltikus mozgása segíti a baktériumok továbbítását a vastagbélbe. Ha ezek a mozgások lassúak vagy elégtelenek, a baktériumok felhalmozódhatnak a vékonybélben.

Motilitási zavarok okai:

• Neuropátia: A diabéteszes gastroparesis az étel lassú kiürülését okozza a gyomorból a vékonybélbe.
• Autoimmun betegségek: Pl. szisztémás szkleroderma, amely a bél motilitását is érinti.
• Gyógyszerek:
  • Opioidok: Székrekedést és bélmozgási zavarokat okozhatnak.
  • Antikolinerg szerek: Csökkentik a bél izomzatának összehúzódását.
• Fertőzések: Vírusos, bakteriális vagy parazita fertőzések gyulladást okozhatnak a belekben, befolyásolva a motilitást.
• Életmódbeli tényezők:
  • Alacsony rosttartalmú étrend: Lassítja a bélmozgásokat és székrekedést okozhat.
  • Mozgásszegény életmód: Csökkentheti a bélperisztaltika hatékonyságát.
  • Dehidráció: Nem megfelelő folyadékbevitel lassítja a bélmozgásokat.

3. Bélrendszeri műtétek

Korábbi bélrendszeri műtétek, különösen azok, amelyek az emésztőrendszer anatómiáját megváltoztatják, hozzájárulhatnak a SIBO kialakulásához. Például vakbélműtét vagy a bélrészletek eltávolítása gyakran vezet a baktériumok túlszaporodásához a vékonybélben.

4. Krónikus betegségek

Számos krónikus állapot növeli a SIBO kockázatát, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), cöliákia vagy krónikus pancreatitis. Ezek az állapotok gyakran megváltoztatják a bélflórát és a bélmozgást, ami kedvez a baktériumok túlszaporodásának.

5. Immundeficienciák

Az immunrendszer gyengülése, például HIV/AIDS vagy más immunszuppresszív állapotok esetén a szervezet kevésbé képes kontrollálni a baktériumok szaporodását, ami hozzájárulhat a SIBO kialakulásához.

6. Antibiotikumok túlzott használata

Az antibiotikumok túlzott vagy hosszú távú használata elpusztíthatja a bélflóra jótékony baktériumait, megzavarva az egyensúlyt, és lehetőséget adva a káros baktériumok túlszaporodásának.

Következtetés

A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) komplex állapot, amely számos tényező, beleértve a gyomorsav termelés csökkenését, a bélmotilitás zavarait, korábbi bélműtéteket és immundeficienciákat, eredményeként alakulhat ki. Az életmódbeli tényezők, a tápanyaghiányok és a krónikus betegségek szintén növelik a SIBO kialakulásának kockázatát. A SIBO megfelelő kezelése érdekében fontos az okok azonosítása és célzott kezelési módszerek alkalmazása, beleértve az étrendi változtatásokat és az antibiotikumokkal való kezelést.

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

Blaser MJ. Antibiotic use and its consequences for the normal microbiome. Science. 2016 Apr 29;352(6285):544-5. doi: 10.1126/science.aad9358. PMID: 27126037; PMCID: PMC4939477.

Pimentel M, Saad RJ, Long MD, Rao SSC. ACG Clinical Guideline: Small Intestinal Bacterial Overgrowth. Am J Gastroenterol. 2020 Feb;115(2):165-178. doi: 10.14309/ajg.0000000000000501.

McColl KE. Clinical practice. Helicobacter pylori infection. N Engl J Med. 2010 Apr 29;362(17):1597-604. doi: 10.1056/NEJMcp1001110.

Prasad AS. Discovery of human zinc deficiency: its impact on human health and disease. Adv Nutr. 2013 Mar 1;4(2):176-90. doi: 10.3945/an.112.003210.

Heidelbaugh JJ, Kim AH, Chang R, Walker PC. Overutilization of proton-pump inhibitors: what the clinician needs to know. Therap Adv Gastroenterol. 2012 Jul;5(4):219-32. doi: 10.1177/1756283X12437358. PMID: 22778788; PMCID: PMC3388523.

Kim SK, Hong SH, Chung JH, Cho KB. Association Between Alcohol Consumption and Metabolic Syndrome in a Community-Based Cohort of Korean Adults. Med Sci Monit. 2017 May 3;23:2104-2110. doi: 10.12659/msm.901309.

Konturek PC, Brzozowski T, Konturek SJ. Stress and the gut: pathophysiology, clinical consequences, diagnostic approach and treatment options. J Physiol Pharmacol. 2011 Dec;62(6):591-9. PMID: 22314561.

Quigley EM, Quera R. Small intestinal bacterial overgrowth: roles of antibiotics, prebiotics, and probiotics. Gastroenterology. 2006 Feb;130(2 Suppl 1):S78-90. doi: 10.1053/j.gastro.2005.11.046. PMID: 16473077.

Ghoshal UC, Shukla R, Ghoshal U. Small Intestinal Bacterial Overgrowth and Irritable Bowel Syndrome: A Bridge between Functional Organic Dichotomy. Gut Liver. 2017 Mar 15;11(2):196-208. doi: 10.5009/gnl16126. PMID: 28274108; PMCID: PMC5347643.

Kau AL, Ahern PP, Griffin NW, Goodman AL, Gordon JI. Human nutrition, the gut microbiome and the immune system. Nature. 2011 Jun 15;474(7351):327-36. doi: 10.1038/nature10213. PMID: 21677749; PMCID: PMC3298082.